Másodpercek és decibelek Songtext
von Vad Fruttik

Pirosan izzik a melegítőm,
A színeket feltekerték.
Sávokra bontva hallgatom
Azt az olajszagú zenét,
Ami sohasem lehet elég zajos,
Ellenállnak a hangfalak.
Míg a csikkek nyomait nézem a szőnyegen,
Lesz aki elmosogat?

Celofán víz ömlik a csapból,
és bizsereg a bőr alatt -
Több száz voltnyi szorgos hangya,
Mert a hangyák nem alszanak.
Pár másodpercre azt is megértem,
Mi az a végtelen,
De mikor megpróbálom elmagyarázni,
Az egészet elfeledem.


Térdig süpped a parkettába
Az a robotszerű alak,
Aki olvadó műanyagtól szaglik,
és technora bólogat.
Kikelt egy fülbemászót -
Ami savban ázott
és programoz dolgokat,
Hogy azt szintetizáljam magamnak
Lehetek még boldogabb.

Ki vagyok hegyezve,
így nem tudok aludni.
Csokorba rendezve
A rostok rózsái.

Vérrel telítődnek
Mind a hajszálerek.
Miközben az ágyon fekszem,
Megcsókolnám az eget.

Soha nem elég jó,
és sose lesz elég.
Csak elfáradni tudok,
Pedig élvezni szeretnék.