Boroskóla Songtext
von Vad Fruttik

Szállnak az égen a súlytalan sörösüvegek.
Imbolyogva hazafelé sietek.
Parázs a számban, pedig én nem cigizem.
Kiöblítettem az emlékezetem.

Pillepalackos vörösért mentem a boltba.
Kólával keverve repít a Holdra.
A csillagoknak is énekeltem pár számot.
Jött egy koncert és pezsgőt ittak a lányok.

A térdemen ül, a melle a kezembe simul.
Ha a gatyámba élvezek, hogy mondom latinul?
Táncba hívnak, s az alkohol vezet.
Visszafelé jön a mámor, térdepelek.


Hazamegyünk majd az első busszal,
Addig mulatunk, míg bírjuk szusszal.
A kevés pénzt is úgy szórjuk el,
Mint a királyok, mikor költeni kell.
Napsütésben, nem az árnyékban élünk
Nem teázgatunk, nem üldögélünk.
Megríkat minket egy szomorú szám.
Sose halunk meg vagy inkább csak ritkán.

Hazamegyünk majd az első busszal,
Addig mulatunk, míg bírjuk szusszal.
A kevés pénzt is úgy szórjuk el,
Mint a királyok, mikor költeni kell.
Napsütésben, nem az árnyékban élünk
Nem teázgatunk, nem üldögélünk.
Megríkat minket egy szomorú szám.
Sose halunk meg vagy inkább csak ritkán.