Vérrel írom Songtext
von Kárpátia

Ablak rácsai között
Beszűrődik a fény
Mint egy alattomos
Mindenre kíváncsi kém

Vérrel írom a falra, ne hagyjatok egyedül!
Miért nem érti meg senki, így biztos nem sikerül!
Szemembe könnyet csalnak az utolsó éjszakák
Szükségem van rátok, már nem bírom tovább!

Nem bírom!
Nem bírom!
Nem bírom!

Szívem a torkomban dobog
Fehér vagyok, mint a fal
Vergődök az ágyon
Mint a partra vetett hal

Vérrel írom a falra, ne hagyjatok egyedül!
Miért nem érti meg senki, így biztos nem sikerül!
Szemembe könnyet csalnak az utolsó éjszakák
Szükségem van rátok, már nem bírom tovább!


Nem bírom!
Nem bírom!
Nem bírom!

Nem bírom!
Nem bírom!
Nem bírom!

Kezemet láncok súlya
Húzza a föld felé
A padlóra roskadva
Csak nézek magam elé

És vérrel írom a falra, ne hagyjatok egyedül!
Miért nem érti meg senki, így biztos nem sikerül!
Szemembe könnyet csalnak az utolsó éjszakák
Szükségem van rátok, már nem bírom tovább!

Nem bírom!
Nem bírom!
Nem bírom!

A számban még néha érzem
A szabadság ízét
Oly távol vagytok tőlem
És nem jön a segítség


Azért is vérrel írom a falra, ne hagyjatok egyedül!
Miért nem érti meg senki, így biztos nem sikerül!
Szemembe könnyet csalnak az utolsó éjszakák
Szükségem van rátok, már nem bírom tovább!

Nem bírom!
Nem bírom!
Nem bírom!
Nem bírom!
Nem bírom!
Nem bírom!
Nem bírom!
Nem bírom!