A bástya Songtext
von Kárpátia

Valahol eltört egy pohár
Üvegszilánkok ezre száll
Hangját visszhangozza még az ég
Réges-rég nem használták
A polc hátsó sarkában állt
Már csak magában beszélt, ha félt

Nem volt könnyű élete
Félig üres, félig tele
Magányosan szaladt vele
A végzet utolsó tele
Még egyszer elképzelte
Hogy újra koccintanak vele
Szemét boldogan csukta le
S megrepedt üvegszíve


Valahol eltört egy pohár
Üvegszilánkok ezre száll
Minden szilánk egy-egy szép emlék
Látott boldog arcokat
Megismert féltett titkokat
Hallgatott sok-sok mesés regényt

Nem volt könnyű élete
Félig üres, félig tele
Magányosan szaladt vele
A végzet utolsó tele
Még egyszer elképzelte
Hogy újra koccintanak vele
Szemét boldogan csukta le
S megrepedt üvegszíve

Valahol eltört egy pohár
Üvegszilánkok ezre száll
Apró kristályokra hullt a múlt
Ahány darabka, annyi kép
Annyi lángoló beszéd
Fénye lassan megfakult, kihunyt


Nem volt könnyű élete
Félig üres, félig tele
Magányosan szaladt vele
A végzet utolsó tele
Még egyszer elképzelte
Hogy újra koccintanak vele
Szemét boldogan csukta le
S megrepedt üvegszíve