Menjünk a Marsra Songtext
von Zaporozsec

A tölcsérben vanília,
sztracsatella, pisztácia
gombóc olvad én arra
gondolok hogy a jégsapka
a sarkkörön így olvad
lehet hogy ez már a jel,
hogy innen menni kell.

Menni kell persze csak hova
Európa, Amerika,
Afrika vagy Ázsia
a föld egyetlen egy zuga
sem ad menedéket talán
ha más nem egy másik
planétán.

Egy másik planétán,
kezdhetnénk újra
hogy a semmi közepén
maradjon egy apró kép
belőlünk a végén.


Induljunk hát kalandra fel,
minket vár a naprendszer
Szaturnusz, Vénusz, Jupiter
akadhat számunkra hely
kitűnő életkörülmény,
lakótársnak pár zöld lény.

Ha a földön nincs remény
hát menjünk a Marsra
ott már nőnek a fák,
építsünk kolóniát
a végtelenbe és tovább
ott kezdhetnénk újra
hogy a semmi közepén
maradjon egy apró gén
itt már úgy sincs oxigén.

Ha a földön nincs remény
hát menjünk a Marsra
ott már nőnek a fák,
építsünk kolóniát
a végtelenbe és tovább
ott kezdhetnénk újra
hogy a semmi közepén
maradjon egy apró gén
itt már úgy sincs oxigén.