Egyperces Songtext
von Szabó Balázs Bandája
Egyperces Songtext
Tegnap egy percre maradtunk ketten
Ültünk az eresz szélén, szemközt a tengerrel
Majd halkan megnyílt a hátunk, és vártuk, hogy kifeszüljön a szárnyunk
S alkalomadtán nem várva semmit, tovaszálltunk
Te is csak légy lehettél, nekem is csak ennyire tellett
Hogy egy tornácról virágra, ablakból az ágyra, egy székről az emberre
Lök fel a szárnyunk, látod nem is kell, hogy beszéljünk
Elég zümmögni, dúdolni, verdesni azt, amit érzünk
Eltévedtünk egy légypapíron, azért valahogy csak kibírom
Fönn van az ég, épp mázolatlan, a felhők még csak piszkozatban
Röpülsz ki egy pincerésen, ahol szárnylóbáltunk mindig ébren
Innen fogunk messze menni, nem kell minket megkeresni
Eltévedtünk egy légypapíron, azért valahogy csak kibírom
Fönn van az ég, épp mázolatlan, a felhők még csak piszkozatban
Röpülsz ki egy pincerésen, ahol szárnylóbáltunk mindig ébren
Megterveztük egy légypapíron, hogyan éljünk egy másik síkon
Nem vágyom sokra, éljünk a maradékon
Nem megy ma semmi kárba, megosztozunk, ha bírod
Hogy csöndrakáson alszunk el az este
És álmunkban törhetetlennek véljük majd e testet
Nézd, az árnyékunk most éppen kergetőzik
Lassan már nem is tudok előled elrejtőzni
Épp te vagy a fogó, én meg hagyom, hogy elcsenj
Hogy ellopj az élet elől itt az aranyló kertben
Szeretnék lenni én a féltett maradékod
Egyél csak, faljál bátran, mindenem tiéd most
Na jól van látom, furcsán nézel engem ebben a percben
De látod, fönnragadtunk és nincsen semmi tervem
Eltévedtünk egy légypapíron, azért valahogy csak kibírom
Fönn van az ég, épp mázolatlan, a felhők még csak piszkozatban
Röpülsz ki egy pincerésen, ahol szárnylóbáltunk mindig ébren
Innen fogunk messze menni, nem kell minket megkeresni
Eltévedtünk egy légypapíron, azért valahogy csak kibírom
Fönn van az ég, épp mázolatlan, a felhők még csak piszkozatban
Röpülsz ki egy pincerésen, ahol szárnylóbáltunk mindig ébren
Megterveztük egy légypapíron, hogyan éljünk egy másik síkon
Ültünk az eresz szélén, szemközt a tengerrel
Majd halkan megnyílt a hátunk, és vártuk, hogy kifeszüljön a szárnyunk
S alkalomadtán nem várva semmit, tovaszálltunk
Te is csak légy lehettél, nekem is csak ennyire tellett
Hogy egy tornácról virágra, ablakból az ágyra, egy székről az emberre
Lök fel a szárnyunk, látod nem is kell, hogy beszéljünk
Elég zümmögni, dúdolni, verdesni azt, amit érzünk
Eltévedtünk egy légypapíron, azért valahogy csak kibírom
Fönn van az ég, épp mázolatlan, a felhők még csak piszkozatban
Röpülsz ki egy pincerésen, ahol szárnylóbáltunk mindig ébren
Innen fogunk messze menni, nem kell minket megkeresni
Eltévedtünk egy légypapíron, azért valahogy csak kibírom
Fönn van az ég, épp mázolatlan, a felhők még csak piszkozatban
Röpülsz ki egy pincerésen, ahol szárnylóbáltunk mindig ébren
Megterveztük egy légypapíron, hogyan éljünk egy másik síkon
Nem vágyom sokra, éljünk a maradékon
Nem megy ma semmi kárba, megosztozunk, ha bírod
Hogy csöndrakáson alszunk el az este
És álmunkban törhetetlennek véljük majd e testet
Nézd, az árnyékunk most éppen kergetőzik
Lassan már nem is tudok előled elrejtőzni
Épp te vagy a fogó, én meg hagyom, hogy elcsenj
Hogy ellopj az élet elől itt az aranyló kertben
Szeretnék lenni én a féltett maradékod
Egyél csak, faljál bátran, mindenem tiéd most
Na jól van látom, furcsán nézel engem ebben a percben
De látod, fönnragadtunk és nincsen semmi tervem
Eltévedtünk egy légypapíron, azért valahogy csak kibírom
Fönn van az ég, épp mázolatlan, a felhők még csak piszkozatban
Röpülsz ki egy pincerésen, ahol szárnylóbáltunk mindig ébren
Innen fogunk messze menni, nem kell minket megkeresni
Eltévedtünk egy légypapíron, azért valahogy csak kibírom
Fönn van az ég, épp mázolatlan, a felhők még csak piszkozatban
Röpülsz ki egy pincerésen, ahol szárnylóbáltunk mindig ébren
Megterveztük egy légypapíron, hogyan éljünk egy másik síkon
Writer(s): Balazs Szabo Lyrics powered by www.musixmatch.com