A Fonokom Songtext
von Magna Cum Laude

Mindenkinek van egy álma,
Az enyém nem Te lettél.
Hogy nem öntesz el tűzzel,
Mint vulkánból a láva,
Arról meg sajnos nem tehettél.

Skatulyába dobott, kifacsart életek,
Előre mindenkit megítéltél.
Szúró szemmel kompenzálod apró méreted,
Hogy előttünk így szerezz tekintélyt.

Mióta elvágták, odalent a köldököm,
Mióta elvágták, azóta utálom a főnököm.


A világ legszürkébb öltönyét hol találtad meg?
Azt a boltot már régen bezárták,
Úgy látszik Téged az élet arra nem tanított meg,
Hogy a dolgok úgy nem működnek, ha csak elvárják.

Szeretnéd azt érezni, hogy mindenki pörög,
De a fogaskerék nem halad.
Legalább vicces vagy, mert az egész műszak rajtad röhög,
Ez ezer éve így van és így is marad.

Mióta elvágták, odalent a köldököm,
Mióta elvágták, azóta utálom a főnököm. x2

Na ki az aki még utálja?
(Én is, én is)
Na ki az aki a pokolba kívánja?
(Én is, én is)
Na ki az aki még utálja?
(Én is, én is)
És ki az aki mégis kívánja?


Mióta elvágták, odalent a köldököm,
Mióta elvágták, azóta utálom a főnököm. x2