Rög A Röghöz Songtext
von Kaláka

Jöjj, testvérkém, atyánk, a bujdosó nap
A távol falujába ballagott.

Fönn már kigyujtják üvegét a holdnak,
A hamvas, égi templomablakot.

Fészkében ring a száz cikázó fecske,
Szívemben minden mámoros szavad.


Reszket - mint ujjunk - mind a levelecske
és röghöz szorul a rög és tapad.

Egymás mellett mi is rögök vagyunk most,
Minket a gyönge, friss vetés szeret.

Jöjj, kedvesem, tested lelkembe hullasd,
Bennünk a föld barázdát rejteget.

Az est sötét báránya ballagóba,
Feketébb hulló selyemgyapja már.

És szőke hajad mintha mező volna,
Mit teljesen betölt a holdsugár