Emlék Songtext
von Hősök
Emlék Songtext
Emlékek, pillanatok, fényképek
Mit nézek és látok, csak hangokat hallok
A szivárvány szárnyán egy bálvány, egy bárány
A neved márvány, melletted egy hableány
Az érzés, mint a vérzés, szívembe szúrja a kést
Könnyes szemek, miért pont te? Itt egy újabb kérdés
Egy újabb lépés a fényben, a mennyben, a térben
Szemi dallama nyugodj békében
Elfeledett gondolatok, élőlények, tárgyak
Egykor ártatlanul életednek részeivé váltak
Aztán magasztos ítélet vonja meg a lélek beteg
Mert a hiányérzet felülkerekedik rajtad lehet
De a képzelőerő áthidal, enged a múltba
Mire felébredsz látod, ez a régi idők útja
Egyszerű érzelmek, mégis falak mögé zárva
Minden körülményben tekintettel kell lennünk egymásra
Gördül, de megállt talán egy homokszem a gépezetben
De él, és élni fog, megy tovább az égben
A gőzös, a síneket építjük az asztalon
Felépül a makett-város, de valami mégis áll a vakvágányon
Valami üres, valami végtelen, valami hiányzik de nagyon
Az agyonbeszélt mondatok kérdezem, gondolkozom és hagyom
Megszűnt, véget ért, valahol kihalt lett minden
Elment egy jó barát, de nem hagyott el minket, nem
Kitárta kapuját a végtelenség völgye
Mert nem fényre volt szüksége egy újabb ifjú tölgynek
A márciusi szellő helyett vihar zúzta ágait
S kioltotta az álmainak is utolsó lángjait
18 levele még csak avart se képezett
18 levele még a légynek se vétkezett
De lehullott, végzengésük szívünkben andalog
Míg élünk, bennünk szól Szemi a dallamod
Mit nézek és látok, csak hangokat hallok
A szivárvány szárnyán egy bálvány, egy bárány
A neved márvány, melletted egy hableány
Az érzés, mint a vérzés, szívembe szúrja a kést
Könnyes szemek, miért pont te? Itt egy újabb kérdés
Egy újabb lépés a fényben, a mennyben, a térben
Szemi dallama nyugodj békében
Elfeledett gondolatok, élőlények, tárgyak
Egykor ártatlanul életednek részeivé váltak
Aztán magasztos ítélet vonja meg a lélek beteg
Mert a hiányérzet felülkerekedik rajtad lehet
De a képzelőerő áthidal, enged a múltba
Mire felébredsz látod, ez a régi idők útja
Egyszerű érzelmek, mégis falak mögé zárva
Minden körülményben tekintettel kell lennünk egymásra
Gördül, de megállt talán egy homokszem a gépezetben
De él, és élni fog, megy tovább az égben
A gőzös, a síneket építjük az asztalon
Felépül a makett-város, de valami mégis áll a vakvágányon
Valami üres, valami végtelen, valami hiányzik de nagyon
Az agyonbeszélt mondatok kérdezem, gondolkozom és hagyom
Megszűnt, véget ért, valahol kihalt lett minden
Elment egy jó barát, de nem hagyott el minket, nem
Kitárta kapuját a végtelenség völgye
Mert nem fényre volt szüksége egy újabb ifjú tölgynek
A márciusi szellő helyett vihar zúzta ágait
S kioltotta az álmainak is utolsó lángjait
18 levele még csak avart se képezett
18 levele még a légynek se vétkezett
De lehullott, végzengésük szívünkben andalog
Míg élünk, bennünk szól Szemi a dallamod
Writer(s): Adam Kovacs, Gergely Ozsvath, Daniel Baranyai, Sandor Barcza Lyrics powered by www.musixmatch.com