Rozsdavirág Songtext
von Gyöngyvér

Földanyánk könnyei hullnak alá,
Szívét perzselve pusztítjuk el.
Arcára égtek a borús fellegek,
Hát békében altassuk el...

Tüneményként jöttünk e szép világra,
Mit tündér királyok festettek rég...
Kezünktől pusztult el szivárványa,
Kék tengerünk fekete vér...

Sír az égbolt,
Sír az Isten,
Holt felhők szállnak a tüzes szélben...
"Égnek!"
S nyomában semmi, Semmi, de semmi nincsen...

Óvott minket a kezdet és a vég,
Nap és a Hold, Föld és az Ég.
Kígyó mérgétől gyilkossá váltunk,
A megváltás messze még...


Tüneményként jöttünk e szép világra,
Mit tündér királyok festettek rég...
Kezünktől pusztult el szivárványa,
Kék tengerünk fekete vér...

Sír az égbolt,
Sír az Isten,
Holt felhők szállnak a tüzes szélben...
"Égnek!"
S nyomában semmi, Semmi, de semmi nincsen...

Sír az Isten,
Holt felhők szállnak a tüzes szélben...
"Égnek!"
S nyomában semmi, Semmi, de semmi nincsen...

Távol az ég:
Kezemet nyújtom, de nem érem el.
Hiába kér...
Sóhaja szép:
Csókját érzem, de nem altat el,
Szíve fél...


Sír az égbolt,
Sír az Isten,
Holt felhők szállnak a tüzes szélben...
"Égnek!"
S nyomában semmi, Semmi, de semmi nincsen...

Sír az Isten,
Nyomában semmi, Semmi, de semmi nincsen...