Bocsáss meg magadnak Songtext
von FankaDeli

A szemed figyelem, az életed látom,
A türelem lett a legjobb barátom,
Épp ezért érzem, ideje indulnom,
Ezer éve bandukolsz mellettem az úton,
Eleget vártam már, kijár a pofonod,
Hogy megértsd, a fájdalmat magadnak okozod,
Nem ismersz fel, mert vastag a hályog,
Pénzből és stresszből épült világod,
Sok néven neveztek, a valódi az,
Hogy nem értesz, ha nekem nevet adsz,
Én vagyok a semmi, és én vagyok minden,
Azért jöttem, hogy megszökhess innen,
Láncaid szorítod, őrzöd a cellád,
Olcsó kéjjel nézed saját leprád,
Ujjaid letörnek, koponyád kilyukad,
Innen jövök én is, de találtam kiutat.


Mindenért, ami a másiknak fájhatott,
Ez az utolsó esély, nem várhatok,
Az ember szívében nincs helye haragnak,
Én mondom, bocsáss meg magadnak.

Mindenért, ami a másiknak fájhatott,
Ez az utolsó esély, nem várhatok,
Az ember szívében nincs helye haragnak,
Én mondom, bocsáss meg magadnak.


Életet ment, vagy gyilkol a késed?
Ha nem ébredsz fel, a sorsod lekésed,
Tűzeső áztatja elfogyott részeid,
Nincs az a tabletta, ami ezen segít,
Minden hazugság, az is, amit kérdeztek,
Elérték, hogy fegyverrel rohanj a vérednek,
Észre sem vetted, oly közel a bejárat,
Dobom a kulcsot, nincs kamat, se felárat,
Nem kérek, de nem is adhatom ingyen,
Az ára, hogy testvéred magában higgyen,
Anyád nyugodjon, apád éledjen,
Fiad és lányod is békében élhessen,
Tedd, amit tenned kell, vége az álomnak,
Cserébe adj valamit majd a vándornak,
Egyszer egy napon majd ott állok előtted,
Mikor az utolsó gyilkost is megölted.

Mindenért, ami a másiknak fájhatott,
Ez az utolsó esély, nem várhatok,
Az ember szívében nincs helye haragnak,
Én mondom, bocsáss meg magadnak.

Mindenért, ami a másiknak fájhatott,
Ez az utolsó esély, nem várhatok,
Az ember szívében nincs helye haragnak,
Én mondom, bocsáss meg magadnak.

Hatévesen fakarddal álltam az udvaron,
Húsz évvel később kufáraid buktatom,
Ez az én utam, végigmegy rajtam,
Semmit nem számít, hogy én mit akartam,
Ahogy lenni kell, úgy legyen minden,
Egy igazság van, hogy véletlen nincsen,
Hol bankok a fák és bankók a levelek,
Hol életfogytos smasszer még lehetek,
Zsebemben apró, kezemben kanna,
Őseim se hagyták, az én fajtám se hagyja,
Izzon a beton, olvadjon az üveg,
Felhőkarcoló, patkányüreg,
Soha senki nem értett, már nem is vágyom rá,
Nézd a világod, ócska álomgyár,
Kis herceg lettem egy óriás planétán,
Mégis az égig ér az én létrám.

Mindenért, ami a másiknak fájhatott,
Ez az utolsó esély, nem várhatok,
Az ember szívében nincs helye haragnak,
Én mondom, bocsáss meg magadnak.

Mindenért, ami a másiknak fájhatott,
Ez az utolsó esély, nem várhatok,
Az ember szívében nincs helye haragnak,
Én mondom, bocsáss meg magadnak.

Mindenért, ami a másiknak fájhatott,
Ez az utolsó esély, nem várhatok,
Az ember szívében nincs helye haragnak,
Én mondom, bocsáss meg magadnak.

Mindenért, ami a másiknak fájhatott,
Ez az utolsó esély, nem várhatok,
Az ember szívében nincs helye haragnak,
Én mondom, bocsáss meg magadnak.