Végre Songtext
von Depresszió

Megsebezve vergődött
A bennem élő vadállat
Megint csapdába ejtett
A régi önsajnálat
De a vaksötétben is tudtam
Hogy csak egy út visz ki innen
Csak én járhatom végig
És azon vár rám minden

Véreztem már eleget, végeztem
Érezzem, hogy újra hazaérkeztem

Valóság vagy álom?
Bármelyik, nem bánom
Végre múlik bennem
A tél elenged engem
Valóság vagy álom?
Bármelyik, nem bánom
Végre múlik bennem
A tél elenged engem


Nyavalygásra nincs szükség
De ha megosztottam a terhet
Könnyebbnek éreztem azt is
Hogy teljesítsem a tervet
Az idő végzi a dolgát
Pusztít, de máskor felépít
A jellemet a szenvedés edzi
De a felejtés ezen szépít

Véreztem már eleget, végeztem
Érezzem, hogy újra hazaérkeztem

Valóság vagy álom?
Bármelyik, nem bánom
Végre múlik bennem
A tél elenged engem
Valóság vagy álom?
Bármelyik, nem bánom
Végre múlik bennem
A tél elenged engem
Valóság vagy álom?
Bármelyik, nem bánom
Végre múlik bennem
A tél elenged engem
Valóság vagy álom?
Bármelyik, nem bánom
Végre múlik bennem
A tél elenged engem

Véreztem már eleget, végeztem


Valóság vagy álom?
Bármelyik, nem bánom
Végre múlik bennem
A tél elenged engem
Valóság vagy álom?
Bármelyik, nem bánom
Végre múlik bennem
A tél elenged engem