Tisztelet Songtext
von Depresszió

Voltam már szerelmes hős és népi forradalmár
A gúnyos szó, az felejtős, bármit mondanak már
Túlélem, mert tudom jól azt, hogy mennyit érek
Azzal, akinek zeném szól, úgyis célba érek

De mégis aggaszt, amit lát bárki, ha nyitva szíve,
Hogy hogy köpi szembe önmagát az erkölcs álnok híve
Ha túl sok lemondással jár élni és élni hagyni,
A többség mindig csodát vár, a józanésznek annyi

Mi lett veled
Tisztelet?
Hol a helyed,
Ezen a Földön?
Mi lett veled
Tisztelet?
Megöl az egó,
Közönye börtön


A tisztelet nem a vaskalappal egyenlő nekem
Ha tisztában vagy magaddal, az félig győzelem
Mindent pusztulásra ítél, aki semmit nem becsül
A vesztességgel, amit megél, későn szembesül

Mi lett veled
Tisztelet?
Hol a helyed,
Ezen a Földön?
Mi lett veled
Tisztelet?
Megöl az egó,
Közönye börtön

Tiszteletet adok,
Ha tiszteletet kapok
Ha tiszteletet kapok,
Tiszteletet adok
Neked


Mi lett veled
Tisztelet?
Hol a helyed,
Ezen a Földön?
Mi lett veled
Tisztelet?
Megöl az egó,
Közönye börtön