Ébren tart Songtext
von Depresszió

Bőséges jutalmam, de néha a büntetésem
A sors által rám ruházott méltó küldetésem
Lehet, hogy túloztam, mégis jobb így élni
Mint a szürke ürességtől síri csendben félni

Naivitásnak vélik azt, hogy vannak elveim
Tartalmas és teljes létről szólnak a terveim

Valaki folyton ébren tartja a hitemet útközben
Valami mindig átlendített, ha falba ütköztem


Senki sem ígérte, hogy boldog leszek mindig
De dolgozhatok rajta bölcsőtől a sírig
Nem azért születtem meg, hogy csak a túlélésre játszak
Nem azért hozok áldozatot, hogy valaki másnak látszak

Naivitásnak vélik azt, hogy vannak elveim
Tartalmas és teljes létről szólnak a terveim

Valaki folyton ébren tartja a hitemet útközben
Valami mindig átlendített, ha falba ütköztem

Valaki folyton ébren tartja a hitemet útközben
Valami mindig átlendített, ha falba ütköztem

Nehézségek és akadályok voltak és lesznek
De rossz lóra tesznek, akik engem máris temetnek

Valaki folyton ébren tartja a hitemet útközben
Valami mindig átlendített, ha falba ütköztem


Valaki folyton ébren tartja a hitemet útközben
Valami mindig átlendített, ha falba ütköztem