Zách Klára Songtext
von Dalriada

Rossz időket érünk, rossz csillagok járnak
Isten ója nagy csapástól mi magyar hazánkat
Rossz időket érünk, rossz csillagok járnak
Isten ója nagy csapástól mi magyar hazánkat

Királyasszony kertje kivirult hajnalra
Fehér rózsa, piros rózsa, szőke, leány, barna
"Királyasszony, néném, az egekre kérném
Azt a rózsát, piros rózsát haj, beh szeretném én
Beteg vagyok érte, szívdobogást érzek
Ha meghalok, egy virágnak a halottja lészek"
"Jaj! öcsém, Kázmér azt nem adom százér
Menj! haragszom... nem szégyelled? Félek, bizony gyász ér


Sietős az útam reggeli templomra
Ha beteg vagy, hát fekügy le bársony pamlagomra"
Megyen a királyné, megyen a templomba
Szép virágok, deli szűzek mind követik nyomba
Könyörögne, nem tud, nem tud imádkozni
Olvasóját honn feledé, ki megyen elhozni?
"Eredj fiam, Klára, hamar, édes lyányom
Megtalálod a térdeplőn ha nem a diványon"

Keresi a Klára mégsem akad rája
Királyasszony a templomban oly nehezen várja
Keresi a Klára teljes egy órája
Királyasszony a templomban de hiába várja
Vissza sem megy többé deli szűzek közzé
Inkább menne temetőbe a halottak közzé
Inkább temetőbe
A fekete földbe
Mint ama nagy palotába ősz atyja elébe
"Hej! lányom, lányom! Mi bajodat látom?
Jöszte, borúlj az ölemre, mondd meg, édes lyányom
Hej! lányom, lányom! Mi bajodat látom?
Jöszte, borúlj az ölemre, mondd meg, édes lyányom"
"Jaj, atyám! nem, nem
Jaj, hova kell lennem
Hadd ölelem lábad porát, taposs agyon engem
Jaj, atyám! nem, nem
Jaj, hova kell lennem
Hadd ölelem lábad porát, taposs agyon engem"


("Életed a lyányért Erzsébet királyné!")
("Gyermekemért gyermek, Lajos, Endre, halj meg!")
("Gyermekemért gyermek, Lajos, Endre, halj meg!")
("Életed a lyányért Erzsébet királyné!")

Harangoznak délre udvari ebédre
Akkor mene Felicián a király elébe
A király elébe, de nem az ebédre
Rettenetes bosszuálló kardja volt kezébe′
"Életed a lyányért Erzsébet királyné!"
Jó szerencse, hogy megváltja gyönge négy ujjáért
"Gyermekemért gyermek, Lajos, Endre, halj meg!"
Jó szerencse, hogy Gyulafi rohan a fegyvernek

"Hamar a gazembert fiaim, Cselényi"
Ott levágák Feliciánt a király cselédi
"Véres az ujjad, nem vérzik hiába
Mit kivánsz most, királyi nőm fájdalom díjába?"
"Mutató ujjamért szép hajadon lányát
Nagy ujjamért legény fia borzasztó halálát
A másik kettőért veje, lánya végét
Piros vérem hullásaért minden nemzetségét"

Rossz időket érünk, rossz csillagok járnak
Isten ója nagy csapástól mi magyar hazánkat
Rossz időket érünk, rossz csillagok járnak
Isten ója nagy csapástól mi magyar hazánkat