Víg dal Songtext
von Csókolom

Kitört a vulkán, ömlik a láva
Szerelmem szeretlek, minden hiába!

Átengedem magam a sodrásnak
Sem számít semmi, nem érhet bánat
Átengedem magam a sodrásnak
Engedek az áramlásnak

Engem most már baj nem érhet
Elveszve is, akkor is csak téged
Téged kívánlak mindenemmel
Más karjában hideg szívvel

Veled együtt a remény is elhagyott
Pogány, hitetlen, száműzött vagyok
Veled együtt a remény is veszett
Veszett kutyaként rohanok utánad
Ártatlan vagyok, szétfeszít a bánat
Meggyaláztál, ez gyalázat!


Semmi sem drága, nincsen kincsem
Elveszett minden, vesszen el minden!
Lelkem a porba, sárba tiporva
Karomat leejtem, nincs kit megölelnem

A városon homály, a szememen hályog
Nem számít semmit, belülről látok
Aki bátor az velem tartson
A reményből nehogy kiapadjon!

Rotyog a fazekam, sikítnak a békák
Kígyók sziszegnek, adok uzsonnát
Piócát teszek a melledre
Meglátod Kedves, nem lesz ellenedre

Szoknyák söpörnek, izzanak a keblek
Sötét vermek, eltemetnek
Átölelnek gyilkos karmok
Hagylak futni, Kegyetlen Zsarnok!

Harangok zúgnak, megint nász van
Új élet születik örökös gyászban
Harangok zúgnak megint temetnek
Ássák a síromat, ássák a vermet!


Aj, Azazelló, nagyon nagy a baj!
Az Ördög sem tudja, velem vajon, mit kar!
Elment a Herceg a fehér lovon
Hol van az én Rogozsinom?
Hol késik az én gyilkosom?!