A végtelen lába előtt Songtext
von Bikini

Mint régi időkben a téli világ,
Kint alszik a nyárban az itthoni táj,
Az élet is alszik, de semmi komoly,
Csak hullik a házra az éteri por.

Megállok a Végtelen lába előtt
és kérem, hogy adna egy kis pihenőt,
Míg várom a téren, úgy elfog a vágy,
Hogy lássam a Sorsaink szép fonalát.


A végtelen égen a csillag a ránc,
Csak elkopik egyszer a nyakból a lánc,
úgy van az élet is, mint a mosoly,
Elkopik emberek arcairól.

Megállok a Végtelen lába előtt
és kérem, hogy adna egy kis pihenőt,
Míg várom a téren, úgy elfog a vágy,
Hogy lássam a sorsaink szép fonalát.

A végtelen égen a csillag a ránc,
Csak elkopik egyszer a nyakból a lánc,
Csak úgy van az élet is, mint a mosoly,
Elkopik emberek arcairól.