Emberirtó Songtext
von 30Y

Távol állnak messzi látók lencséjén a déli napnak
Arcod csillog, menjél délnek, maradj itt vagy menj északnak
Annyi válasz, kérdés nincsen, elindulsz, ha nem is várnak
Minden álomból felébredsz, nézz most rám és mondj vidámat

Bátorít a bátorítód, elgyengít a gyávaságod
Elaltat az andalító, te előttem, én utánad
Állj a parton, nézz a szélbe (jósolj délből, hullámokból)
Minden hullám partig ér el, lábadhoz ér, úgy dorombol

Minden hullám partra vágyik, lábadhoz ér, úgy dorombol
Kapard el, vagy kapard ki, vagy kapard össze koromból
Jósolj múltat, legyen benne bosszúálló, szívet tépő
Engem mindig megríkató, téged mindig felderítő

Legyen olyan, amilyenbe fürdünk, mint az óceánba
Bokád körül aranyhalak, alul csönd van, felül lárma
Alul alsók, felül felsők, alul úsznak, felül szállnak
Középen meg emberirtót fecskendezek, nem sajnállak


Megint kezdem, sosincs vége, sorban állsz és vársz a kódra
Ez az ember az utolsó, ezt firkálom a trikódra
Ez az ember az utolsó, menj utána, ahol földre
Esik, figyeld, amíg a szuszog, a trikóját vedd el tőle
Egy, két, há′

Az élet nem mély óceán
A hajónk nem ring rajta
Mint dinnyehéjak a Dunán
Képekből gyúrunk múltat
Múltakból gyúrunk képet
Engeded vagy még tartanád

Az élet nem óceán
Szavak hullámverése
Dadog a csónak oldalán
Olcsó gumimatracok közt csíkos kék-fehéren
Vagy felhők közt az égen

Képekből gyúrunk múltat
Múltakból gyúrunk képet
Velem nem történt meg
Veled megtörténhet
Velem nem történt meg
Veled megtörténhet